Bemutatkozás

Pincészetünk története 1982-ben kezdődött, mikor az alapító (édesapánk) Németh Ottó, a pedagógusi fizetése kiegészítéseként elkezdett gazdálkodni egy örökölt, alig 1500 m²-es gyalogtőkés ültetvényen a Koronázó dombon. Mindennemű szőlészeti és borászati ismeret híján a szomszéd ponzichterek ténykedése volt a mankó, a metszéstől a zöld munkákon át a növényvédelemig és a szüretig. Ahogyan ők csinálták, úgy és akkor csinálta ő is. A bor pedig jó volt, mindig hamar elkelt, a pénz pedig mindig hamar meg is találta a helyét. Kezdetben lett is ebből minden évben családi konfliktus, hiszen anya által megálmodott szekrénysor, konyhabútor vagy szép új ruha helyett mindig jött egy-egy újabb ültetvény, vagy traktor, vagy épült egy újabb pince. A következetes és szorgalmas munka azonban meghozta gyümölcsét (és mára anya is megbékélt). Napjainkra 15 ha területen gazdálkodó családi gazdasággá fejlődtünk, ahol az alapító mellett, mi utódok és családjaink is bekapcsolódtunk a munkákba.

Területeink a Soproni Történelmi Borvidék legnevesebb dűlőiben találhatók a város körül a szélrózsa minden irányában.

Fajtáink: Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Sauvignon, Dornfelder, Turán, Merlot, Néró (2010), Szt. Lőrinc, Chardonnay, Zenit (2011) illetve Sauvignon Blanc

Friss telepítések: 2014 - Irsai Olivér, Sauvignon Blanc, Furmint, Cabernet Franc

Édesapánk 2013 januárjában, 60 évesen, rövid betegség után elhunyt. A tavasz abban az évben hál'Istennek sokáig váratott magára, így az első sokk után lassan rendezni tudtuk sorainkat. Hisz tudjuk, a szőlő nem vár, de akkor, abban az évben talán mégis várt...

Soproni Borvidék

A mai Soproni Borvidék az Alpokalján, a Soproni-hegység lejtőin a Fertő-tó dél, dél-nyugati partján terül el. Valaha egy borvidéket alkotott a ma Ausztriához tartozó burgenlandi szőlőterületekkel.

A borvidék területe ma 4300 ha (ebből 3300 ha I. osztályú), termő szőlő terület kb. 1800 ha.

A borvidéket két körzetre osztjuk.
Soproni körzet: Balf, Fertőboz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk, Sopron,
Kőszegi körzet (259 ha): Cák, Csepreg, Felsőcsatár, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Lukácsháza, Vaskeresztes.

A borvidékre jellemző időjárás szélsőségektől mentes, hűvösebb a nyár, enyhe a tél, és szűnni nem akar a szél. Borvidékeink közül a legcsapadékosabbnak mondható. Talaját mészkő, kristályos pala, lösz, vályog, barna erdőtalaj és pleisztocén homok alkotja. A borvidék klímája alkalmas a késői szüretelésű borok előállítására is.

A Soproni Borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező borvidéke. A Sopron környéki dombokhoz köthető szőlőtermesztés kezdete a keltákig nyúlik vissza. Ez tovább erősödött a római korban, hisz a várost átszelő észak-dél irányú római Borostyánkő útnak köszönhetően fontos kereskedő város volt Scarbantia azaz a mai Sopron. Később német, cseh és lengyel kereskedők is vették és vitték borainkat. A betelepült német ajkú szőlőtermelők, a "Poncichterek" léte egybeforrt a Soproni Borvidékkel. Az ő leleményességüknek köszönhető megannyi szőlészeti fortély és persze egy csomó német szőlészeti elnevezés és dűlőnév. A borvidékre jellemző még, hogy a pincéket egyedülálló módon nem a szőlőhegyekbe építették, hanem a városokban, a lakóházak alá. A XIX. század nagy csapása, a filoxéra vész nem kímélte hazánk ezen borvidékét sem. A területek újratelepítése után az addig jellemző fehér fajták (főleg Furmint) helyébe főleg a kékszőlőket, ezen belül is főképp kékfrankost telepítettek.